A Microsoft többutas I/O (MPIO) következő házirendjei közül választhat:
Csak feladatátvétel - terheléselosztást nem végző házirend. Ez a házirend egyetlen aktív útvonalat használ, a többi pedig készenléti útvonal. Az aktív útvonalon történik minden I/O-forgalom. Ha az aktív útvonal meghibásodik, akkor az egyik készenléti útvonal veszi át a helyét. Ha a meghibásodott útvonal újraaktiválása vagy újracsatlakoztatása megtörtént, az előzőleg aktivált útvonal újra készenléti állapotba kerül.
Ciklikus multiplexelés - terheléselosztási házirend, amelyben az eszközspecifikus modul (DSM) minden elérhető MPIO-útvonalat kiegyensúlyozva használ. Ez lesz az alapértelmezett házirend abban az esetben, ha a tárolóvezérlő az aktív/aktív modellt követi, és a kezelőalkalmazás nem állít be külön valamilyen terheléselosztási házirendet.
Ciklikus multiplexelés részhalmazzal - terheléselosztási házirend, amely lehetővé teszi az alkalmazásnak, hogy meghatározzon egy ciklikus multiplexeléssel használandó útvonalkészletet és egy készenléti útvonalkészletet. A DSM egy elsődleges útvonalkészletből származó útvonalakat használ a kérések feldolgozására mindaddig, amíg az útvonalak közül legalább egy rendelkezésre áll. A DSM csak akkor használ készenléti útvonalat, ha az összes elsődleges útvonal meghibásodott. Ha például adott 4 útvonal, A, B, C és D, és ezek közül az A, a B és a C elsődleges, a D pedig készenléti útvonalként szerepel, a DSM az A, a B és a C közül ciklikus multiplexeléssel választ útvonalat, feltéve, hogy közülük legalább egy rendelkezésre áll. Ha mindhárom útvonal meghibásodik, a DSM a D-t, azaz a készenléti útvonalat használja. Ha az A, a B vagy a C útvonal elérhetővé válik, a DSM visszatér a D útvonalról az elérhető A, B vagy C útvonalhoz.
Legkisebb várólistamélység - terheléselosztási házirend, amely az I/O-forgalmat a legkevesebb feldolgozásra váró I/O-kérelemmel rendelkező útvonalra irányítja. Ha például az alkalmazás az egyik I/O-műveletet az 1. útvonalon küldi az 1. logikai egységbe, a másik I/O-műveletet pedig az 1. útvonalon a 2. logikai egységbe, akkor az 1. útvonalon az összesített függőben lévő I/O-szám 2, a 2. útvonalon pedig 0. Ezért a következő I/O-művelet (bármelyik logikai egység legyen is a cél) a 2. útvonalon fog haladni.
Súlyozott útvonalak - terheléselosztási házirend, mely súlyozza az útvonalakat. A súlyérték az adott útvonal relatív prioritását jelöli. Minél nagyobb a szám, annál alacsonyabb a prioritás. A DSM a rendelkezésre álló útvonalak közül a legkisebb súlyút választja.
Legkevesebb blokk - terheléselosztási házirend, mely azon az útvonalon küldi az I/O-műveletet, amelyen pillanatnyilag a legkevesebb adatblokk halad. Tegyük fel, hogy van két I/O-művelet, az egyik 10 bájtos, a másik 20 bájtos. Mindkettő az 1. útvonalon halad, és mindkettő végighaladt már a 2. útvonalon. Az összesített függőben lévő I/O-szám az 1. útvonalon 30 bájt. A 2. útvonalon ez a szám 0, tehát a következő I/O-művelet a 2. útvonalon fog haladni.
Az MPCLAIM parancs
Az mpclaim parancsot a parancssorban használva a terheléselosztási MPIO-házirendet beállíthatja egyetlen lemezre, minden lemezre, vagy ha előre konfigurálja a házirendet, beállíthat egy olyan alapértelmezett házirendet, mely egy megadott hardverazonosítóval rendelkezőként észlelt összes lemezre lesz érvényes. Ezenfelül megjelenítheti a jelenleg észlelt összes eszköz hardverazonosítóját. Ha többet szeretne tudni az mpclaim parancs használatáról, írja be a parancssorba az mpclaim /? parancsot, majd nyomja le az ENTER billentyűt.
 | Megjegyzés |
Az |