A legtöbb tartománynév-rendszerbeli keresésben az ügyfelek jellemzően címkeresést hajtanak végre, amely tulajdonképpen egy másik számítógép DNS-nevén alapuló keresés, mivel azt a rendszer egy állomás (A) típusú erőforrásrekordban tárolja. Ez a lekérdezéstípus egy IP-címet vár a válasz erőforrásadataként.

A tartománynévrendszer (DNS) egy névkeresési folyamatot is biztosít, amelyben a felhasználók egy ismert IP-címet használnak, és a számítógép nevét annak címe alapján keresik meg. A névkeresés kérdések útján történik, például „Mi a DNS-neve annak a számítógépnek, amelynek az IP-címe 192.168.1.20?”

A tartománynévrendszert eredetileg nem ilyen típusú lekérdezés támogatására tervezték. A névkeresési lekérdezés támogatásának egyik problémája abban a különbségben rejlik, hogy a DNS-névtér hogyan rendezi és indexeli a neveket, és hogyan társítja az IP-címeket. Ha az előző kérdés megválaszolásához a DNS-névtér összes tartományában való keresés az egyetlen módszer, egy névkeresési lekérdezés túl hosszú időt és túl sok feldolgozást venne igénybe.

A probléma megoldásához egy speciális, in-addr.arpa tartomány lett a DNS-szabványban meghatározva és az internetes DNS-névtérben lefoglalva, hogy a névkeresési lekérdezések praktikusan és megbízhatóan menjenek végbe. A névkeresési névtér létrehozásához az in-addr.arpa tartományon belül altartományok alakulnak az IP-címek pontokkal elválasztott decimális jelölésében lévő számok fordított sorrendjét használva.

A tartományok fordított sorrendje minden oktett érték esetében szükséges, mert a DNS-nevekkel ellentétben az IP-címek balról jobbra történő olvasásakor a program ellentétes módon értelmezi azokat. Az IP-cím balról jobbra történő olvasásakor a cím első részében lévő legáltalánosabb információktól (egy IP-hálózati cím) az utolsó oktettekben lévő pontosabb információk (egy IP-állomáscím) felé történik az olvasás.

Ezért az in-addr.arpa tartományfa létrehozása során az IP-címek oktettjeinek sorrendjét meg kell fordítani. A tartománynévrendszer (DNS) in-addr.arpa fájának IP-címei delegálhatók szervezetekhez, mivel az internet által meghatározott címosztályokon belül egy adott vagy korlátozott IP-címkészlethez vannak rendelve.

Végül az in-addr.arpa tartományfa, mivel az a tartománynévrendszer része, egy további erőforrásrekord-típus - a mutató (PTR) típusú erőforrásrekord - meghatározását igényli. Ez az erőforrásrekord a névkeresési zónában egy leképzést hoz létre, amely az ahhoz tartozó címkeresési zónában jellemzően egy állomás DNS-számítógépnevéhez megnevezett állomás (A) típusú erőforrásrekordjának felel meg.

Az in-addr.arpa tartomány minden olyan TCP/IP-hálózatra érvényes, amely az IPv4-címzésen alapul. Az Új zóna varázsló automatikusan feltételezi, hogy egy új névkeresési zóna létrehozásakor ezt a tartományt használja.

Ha egy, az IPv6 protokollt használó hálózata számára telepít tartománynévrendszert és konfigurál névkeresési zónákat, az Új zóna varázslóban megadhat egy pontos nevet. Így létrehozhat névkeresési zónákat az IPv6-hálózatokat támogató DNS-kezelőben, amely egy másik speciális tartománynevet, az ip6.arpa tartományt használja.

A RFC 3596. („DNS Extensions to support IP version 6”, „DNS-bővítmények az IPv6 protokoll támogatásához”) szabványjavaslatban további információkat talál az Internet Protocol 6-os verziójáról és a tartománynévrendszerről, valamint az ip6.arpa tartománynevek létrehozására és használatára vonatkozó példákat olvashat. További információért tekintse meg közvetlenül a szabványjavaslatot, amelyet a https://go.microsoft.com/fwlink/?LinkId=240 címen elérhető RFC Editor webhelyen talál. (Előfordulhat, hogy a lap angol nyelven jelenik meg.)

Példa: Névkeresési lekérdezés (IPv4-hálózatok esetében)

A következő ábra egy példát mutat be, amelyben egy DNS-ügyfél névkeresési lekérdezést kezdeményez, hogy egy másik állomás nevét (allomas-a) annak IP-címe alapján ismerje meg: 192.168.1.20.

Névkeresési lekérdezés

Példa: DNS-névlekérdezés

A névkeresési lekérdezés folyamata az alábbi lépésekből áll:

  1. Az ügyfél lekérdezi a DNS-kiszolgálót egy mutató (PTR) típusú erőforrásrekord megszerzéséhez, amely az allomas-a 192.168.1.20 IP-címéhez van rendelve.

    Mivel a lekérdezés mutató (PTR) típusú erőforrásrekordokra vonatkozik, a feloldó megfordítja a címet, és a megfordított cím végéhez hozzáfűzi az in-addr.arpa tartományt. Ez alkotja a névkeresési zónában keresendő teljesen minősített tartománynevet (FQDN) (20.1.168.192.in-addr.arpa.).

  2. A keresés után a 20.1.168.192.in-addr.arpa tartományra nézve mérvadó DNS-kiszolgáló a mutató (PTR) erőforrásrekord információjával válaszol. Ez magába foglalja az allomas-a DNS-tartománynevét, amellyel befejeződik a névkeresési folyamat.

Ne feledje, hogy ha a lekérdezett névkeresésre nem érkezik válasz a DNS-kiszolgálótól, a névkeresési zónára nézve mérvadó, és a lekérdezett nevet tartalmazó DNS-kiszolgáló kereséséhez átlagos DNS-feloldás (rekurzió vagy ismétlés) használható. Ennek értelmében a névkereséshez használt névfeloldási folyamat megegyezik a címkeresési folyamattal.

Névlekérdezések

A névlekérdezések használata régimódi gyakorlat, eredetileg a DNS-szabvány részeként, az IP-címen alapuló állomásnév-keresés céljával jött létre. Ezek egy nem szabványos DNS-lekérdezési műveletet használnak, és használatuk az Nslookup néhány korábbi verziójára korlátozódik, amely egy DNS-kiszolgáló szolgáltatás hibaelhárítására és tesztelésére használt parancssori segédprogram.

A DNS-kiszolgáló szolgáltatás felismeri és elfogadja a névlekérdezési üzeneteket, és egy hamis névlekérdezési válasszal megválaszolja azokat. A Windows NT® Server 4.0 rendszert futtató DNS-kiszolgálók esetében ez a támogatás alapértelmezés szerint elérhető, ha a kiszolgáló számítógép frissítésre került a Service Pack 4 (SP4) szervízcsomaggal vagy annak későbbi verziójával.

Megjegyzés

A mutató (PTR) típusú erőforrásrekordok konfigurációja és a névkeresési lekérdezés által az állomások azonosítására szolgáló névkeresési zónák a DNS-szabvány implementációjának csupán egy választható része. A névkeresési zónák használata nem kötelező, azonban ezen zónák néhány hálózati alkalmazás esetén biztonsági ellenőrzések végrehajtására használhatók.


Tartalom