A tartománynévrendszer (DNS) konfigurációjához minden számítógépen hatjsa végre a TCP/IP-tulajdonságok következő beállításait:

  • Minden számítógépnek adjon meg egy állomás- vagy DNS-számítógépnevet. Az mnkall1.vezerlok.de-jo-jatek.hu teljesen minősített tartománynévben (FQDN) a DNS-számítógépnév például a bal szélső mnkall1 kifejezés.

  • Minden számítógéphez adjon meg egy elsődleges DNS-utótagot, amely az állomás- vagy számítógépnév mögé írva kiadja a teljesen minősített tartománynevet. Az előző példában az elsődleges DNS-utótag a vezerlok.de-jo-jatek.hu kifejezés.

  • Adjon meg egy DNS-kiszolgálókat tartalmazó listát, amelyet az ügyfelek használhatnak névfeloldáskor, például egy elsődleges DNS-kiszolgálót és másodlagos DNS-kiszolgálókat arra az esetre, ha az elsődleges kiszolgáló nem állna rendelkezésre.

  • Adja meg az ügyfélnek a rövid, nem teljes tartománynevekre vonatkozó DNS-lekérdezések végrehajtásakor használandó keresési módszerét vagy DNS-utótaglistáját.

Ezekről a feladatokról részletesebben a következő szakaszokban olvashat.

Számítógépnevek beállítása

DNS-számítógépnevek megadásakor hasznos, ha a név alatt a teljesen minősített tartománynév bal szélső részét érti. A mnkall1.vezerlok.de-jo-jatek.hu teljesen minősített tartománynévben a mnkall1 rész például a számítógépnév.

A Windows rendszert futtató DNS-ügyfelek számítógépneveit az 1123. számú RFC-dokumentumban (Requirements for Internet Hosts -- Application and Support; „Internetes gazdaszámítógép követelményei - alkalmazás és támogatás”) meghatározott szabványos támogatott karaktereket használva állíthatja be. Ezek a karakterek a következők:

  • Nagybetűk, A-tól Z-ig

  • Kisbetűk, a-tól z-ig

  • Számok, 0-tól 9-ig

  • Kötőjelek (-)

Ha a hálózat támogatja a NetBIOS- és DNS-névtereket is, az egyes névterekben más-más számítógépnevet használhat. Lehetőség szerint ajánlott legfeljebb 15 karakter hosszú és az említett 1123. számú RFC-dokumentumban megadott elnevezési követelményeknek megfelelő számítógépnevet megadni.

Alapértelmezés szerint a teljesen minősített tartománynév bal szélső szakasza megfelel a NetBIOS-névtér számítógépnevének, kivéve, ha ez a szegmens 15-nél több karakterből áll, amely a NetBIOS nevek maximális hossza. Ha a számítógépnév meghaladja a 15 karaktert, a NetBIOS-számítógépnév a teljes megadott címke csonkolásával áll elő.

Mielőtt számítógépeit a DNS- és NetBIOS-névterekben eltérő névvel konfigurálná, vegye figyelembe az alábbiakat és kapcsolódó esetleges üzembe helyezési problémákat:

  • Ha a DNS-kiszolgáló által felügyelt zónákban engedélyezett a WINS-keresés, használja ugyanazt a számítógépnevet a NetBIOS- és a DNS-névtérben. Máskülönben az ezekre a számítógépnevekre vonatkozó, az ügyfelek által végrehajtott feloldások és lekérdezések eredményei inkonzisztensek lesznek.

Ha örökölt Microsoft hálózati technológia támogatására használ NetBIOS-neveket, egy szabványos, csak DNS-rendszert használó környezetre való áttérés előkészítéseként ajánlott felülvizsgálnia a hálózaton használt NetBIOS-számítógépneveket. Ez felkészíti a hálózatot a hosszú távú növekedésre és a jövőbeni elnevezési követelményeknek való megfelelésre. Ha például ugyanazt a számítógépnevet használja NetBIOS- és DNS-névfeloldásra is, fontolja meg saját aktuális NetBIOS-neveiben a speciális, a DNS-elnevezési szabványoknak nem megfelelő karakterek, például az aláhúzásjel (_) lecserélését. Bár ezek a karakterek engedélyezettek a NetBIOS-nevekben, általában nem kompatibilisek a hagyományos DNS-számítógépelnevezési követelményekkel és a legtöbb DNS-feloldó ügyfélszoftverrel.

További szempontok

  • Bár a DNS-szabványok hagyományosan tiltják az aláhúzásjel (_) használatát a DNS-állomásnevekben vagy az állomás (A) erőforrásrekordjaiban, a szolgáltatáshoz kapcsolódó nevek - például a szolgáltatáshely (SRV) típusú erőforrásrekordok által használt nevek - esetében javasolt az aláhúzásjel használata az ütközések elkerüléséhez az internet DNS-névterében.

  • A szabványos DNS-elnevezési szabályokon túl a Windows Server 2008 DNS támogatja a bővített ASCII és Unicode karakterek használatát. De mivel a legtöbb, más platformra (például UNIX rendszerre) írt névfeloldó szoftver az internetes DNS-szabványokra épül, a bővített karaktertámogatás csak személyes hálózatokon, illetve a Windows 2000, a Windows Server 2003 vagy a Windows Server 2008 DNS rendszert futtató számítógépeken használható.

  • A DNS és TCP/IP telepítésének kezdetén megjelenik egy szabványos DNS-nevet javasló figyelmeztetés, ha nem szabványos DNS-nevet adott meg.

  • Alapértelmezés szerint a számítógépek és a kiszolgálók a DNS rendszerrel oldanak fel minden 15 karakternél hosszabb nevet. Ha a név legfeljebb 15 karakter hosszú, a NetBIOS- és DNS-névfeloldás is használható.

Tartománynevek beállítása

A tartománynév az ügyfélszámítógép nevével együtt alkotja a teljesen minősített tartománynevet, más néven a teljes számítógépnevet. Általánosságban elmondható, hogy a DNS-tartománynév a teljesen minősített tartománynév azon része, amely nem a számítógép egyedi állomásneve.

Az ügyfélszámítógép DNS-tartományneve például a következő lehet: ha a teljesen minősített tartománynév vagy a teljes számítógépnév az mnkall1.vezerlok.de-jo-jatek.hu, akkor a tartománynév a vezerlok.de-jo-jatek.hu kifejezés.

A DNS-tartományneveknek két változatuk van - egy DNS-név és egy NetBIOS-név. A teljes számítógépnév (teljesen minősített DNS-név) megnevezett erőforrások lekérdezésére és megkeresésére használatos a hálózaton. Az ügyfelek korábbi verziói esetében a NetBIOS-nevet a hálózaton megosztott különböző NetBIOS-szolgáltatások megkeresésére használták.

Egy példa a NetBIOS- és DNS-nevet is használó összetevőre a Hálózati bejelentkezés szolgáltatás. A Windows Server 2008 DNS rendszerben egy tartományvezérlőn található Hálózati bejelentkezés szolgáltatás saját szolgáltatáshely (SRV) típusú erőforrásrekordjait regisztrálja egy DNS-kiszolgálón. A Windows NT Server 4.0 és a korábbi verziójú rendszerekben a tartományvezérlők egy tartománynév-bejegyzést (DomainName) regisztrálnak a WINS-kiszolgálóra, így végzik el ugyanazt a regisztrációt, és hirdetik, hogy elérhető a hálózati hitelesítési szolgáltatásuk.

Amikor egy ügyfélszámítógép csatlakozik a hálózathoz, a DNS-feloldó segítségével kérdezi le egy DNS-kiszolgáló SRV-erőforrásrekordjait, így kapja meg a beállított tartománynevet. A lekérdezés a tartományvezérlők megkeresésére és a bejelentkezés hitelesítésére használatos a hálózati erőforrásokhoz való hozzáférés érdekében. A hálózaton található ügyfél vagy tartományvezérlő a NetBIOS-feloldószolgáltatás segítségével is lekérdezheti a WINS-kiszolgálókat, így próbálhatja meg megkeresni a tartománynév-bejegyzéseket [1C] a bejelentkezési folyamat befejezéseként.

A DNS-tartományneveknél is a DNS-számítógépnevekre vonatkozó, az előző szakaszban leírt szabványokat és javasolt gyakorlatot érdemes követni. Általánosságban elmondható, hogy a tartománynevekre vonatkozó elnevezési szokások az A-tól Z-ig terjedő betűk, a 0-tól 9-ig terjedő számjegyek és a kötőjel (-) használatát támogatják. A tartománynevekben található pont (.) mindig a tartománynév elkülönített részeinek elválasztására használatos, amelyeket címkéknek neveznek. Minden egyes címke egy újabb, a DNS-névtérfában definiált szintnek felel meg.

A legtöbb számítógép esetében a számítógép részére beállított elsődleges DNS-utótag megegyezhet az Active Directory tartományi szolgáltatások (AD DS) tartománynevével, de a két érték el is térhet egymástól.

Fontos!

Alapértelmezés szerint a számítógép teljesen minősített tartománynevéből az elsődleges DNS-utótagrésznek meg kell egyeznie az Active Directory tartományi szolgáltatások azon tartományának nevével, ahol a számítógép található. Különböző elsődleges DNS-utótagok engedélyezéséhez egy tartományi rendszergazda létrehozhat egy korlátozott listát az engedélyezett utótagokról az msDS-AllowedDNSSuffixes attribútumnak a tartomány objektumtárolójában való létrehozásával. A tartományi rendszergazda az Active Directory Service Interfaces (ADSI) vagy az LDAP protokoll segítségével hozza létre és kezeli ezt az attribútumot.

A DNS-kiszolgálók listájának konfigurálása

A DNS-ügyfelek hatékony működéséhez minden számítógép részére be kell állítani egy prioritásos listát a DNS-névkiszolgálókról. Az ügyfelek ezt használhatják lekérdezések és DNS-névfeloldás végrehajtásakor. A legtöbb esetben az ügyfélszámítógép az elsődleges DNS-kiszolgálóhoz csatlakozik, ami az első DNS-kiszolgáló a helyben beállított listáján. A másodlagos DNS-kiszolgálókhoz akkor csatlakozik, ha az elsődleges kiszolgáló nem érhető el. Ezért fontos, hogy az elsődleges DNS-kiszolgáló normális körülmények között folyamatosan ki tudja szolgálni az ügyfeleket.

További szempontok

  • Microsoft Windows XP vagy Windows Vista® rendszert futtató számítógépek esetén az ügyfelek csak DNS-nevek feloldására használják a DNS-kiszolgálói listát. Ha az ügyfelek dinamikus frissítéseket küldenek, például módosítják a DNS-tartománynevüket vagy egy beállított IP-címet, szükség esetén csatlakozhatnak ezen vagy más DNS-kiszolgálókhoz, és frissíthetik DNS-erőforrásrekordjaikat. További információt A dinamikus frissítés ismertetése című témakörben talál.

  • Alapértelmezés szerint a DNS-ügyfél Windows XP vagy Windows Vista operációs rendszereken nem kísérli meg a dinamikus frissítést távelérésű kapcsolat (RAS) vagy virtuális magánhálózati kapcsolat (VPN) esetén. A beállítás módosításához módosíthatja az adott hálózati kapcsolat speciális TCP/IP-beállításait vagy a beállításjegyzéket. Erről bővebben a https://go.microsoft.com/fwlink/?LinkId=428 címen elérhető, a Windows Server 2003 Resource Kit beállításjegyzék-referenciáját tartalmazó dokumentumban olvashat. (Előfordulhat, hogy a lap angol nyelven jelenik meg.)

  • Alapértelmezés szerint a DNS-ügyfél nem próbálkozik a legfelső szintű tartományi (TLD) zónák dinamikus frissítésével. Bármely, egycímkés névvel ellátott zóna TLD-zónának tekintendő, például: com, edu, blank vagy sajatceg. Amennyiben úgy kívánja konfigurálni a DNS-ügyfelet, hogy engedélyezze a TLD-zónák dinamikus frissítését, ezt a Felső szintű tartományzónák frissítése házirendbeállítással, vagy a beállításjegyzék módosításával teheti meg.

  • Ha a DNS-ügyfél konfigurációja dinamikusan történik egy DHCP-kiszolgáló segítségével, hosszabb lista tárolható az elérhető DNS-kiszolgálókról. Ha meg szeretne adni a DHCP-ügyfélnek egy listát a DNS-kiszolgálók IP-címeiről, engedélyezze a 6-os kódú beállítást a DHCP-kiszolgálón elérhető konfigurált beállítástípusoknál. A Windows Server 2003 és a Windows Server 2008 rendszert futtató DHCP-kiszolgálókon ezzel a beállítással minden ügyfél részére beállíthat egy 25 DNS-kiszolgálót tartalmazó listát.

  • Ha egy DHCP-beállításspecifikus listában több DNS-kiszolgáló is elérhető, a terhelés hatékony elosztása érdekében beállíthat egy külön DHCP-hatókört, ami forgatja a DNS- és WINS-kiszolgálók listázási sorrendjét.

DNS-utótagok keresési listájának konfigurálása

DNS-ügyfelek részére beállíthat egy DNS-tartományutótagkeresési listát, ami kiterjeszti, illetve javítja a DNS-keresési lehetőségeket. További utótagok a listához adásával egynél több megadott DNS-tartományban kereshet rövid, nem minősített számítógépneveket. Ha egy DNS-lekérdezés sikertelen, a DNS-ügyfél szolgáltatás a lista segítségével hozzácsatolhat az eredeti nevéhez más névutótagokat, és lekérdezheti a DNS-kiszolgálóktól ezeket az alternatív teljesen minősített tartományneveket.

A számítógépek és kiszolgálók a következő alapértelmezett DNS-keresési módszert használják rövid, nem minősített nevek kiegészítésére és feloldására.

Ha üres az utótagkeresési lista, vagy nincs megadva ilyen, a számítógép elsődleges DNS-utótagja adódik hozzá a rövid, nem minősített nevekhez, és a DNS-lekérdezéssel történik az eredményül kapott teljesen minősített tartománynév feloldása. Ha sikertelen ez a lekérdezés, a számítógép megpróbálhat lekérdezni alternatív teljesen minősített tartományneveket, amiket a hálózati kapcsolatoknál megadott bármilyen kapcsolatspecifikus utótag csatolásával kap.

Ha nincs megadva kapcsolatspecifikus utótag, vagy a lekérdezések nem vezetnek eredményre, az ügyfél az elsődleges utótag szisztematikus lerövidítésén alapuló lekérdezésekkel kezd el próbálkozni (a művelet csonkolás néven is ismert).

Ha például az elsődleges utótag a „vezerlok.de-jo-jatek.hu”, a csonkolási eljárás újra megpróbálhatja lekérdezni a rövid nevet a „microsoft.com” és a „com” tartományokban való kereséssel.

Ha nem üres az utótagkeresési lista, és legalább egy DNS-utótag adott, a rövid DNS-nevek megfeleltetésére és feloldására tett kísérletek csak a megadott utótaglista alapján létrehozott teljesen minősített tartománynevek közötti keresésre korlátozódnak. Ha minden, a listában található utótaggal előállított teljesen minősített tartománynévre vonatkozó névfeloldási lekérdezés sikertelen, a lekérdezési folyamat meghiúsul, és a „Név nem található” üzenet jelenik meg.

További szempontok

  • A tartományi utótaglista használata esetén, ha egy lekérdezésre nem érkezett válasz vagy az eredménytelen volt, az ügyfelek folyamatosan különböző DNS-tartománynevekre alapuló további alternatív lekérdezéseket küldenek. Ha egy név feloldása sikeres az egyik utótagbejegyzés alapján, a többi, nem használt bejegyzés nem kerül felhasználásra. Ezért a leghatékonyabb megoldás az utótaglistát a legnagyobb arányban használt tartományutótagok szerint rendezni.

  • Tartománynévutótag-keresések csak akkor használatosak, ha a DNS-név bejegyzés nem teljesen minősített. Egy DNS-név teljesen minősítetté tételéhez a név végére írjon egy záró pontot (.).

  • A Windows Server 2008 rendszer támogat egy speciális, GlobalNames elnevezésű zónát, amellyel az egy vállalati hálózaton található egyedi, egy címkéből álló nevek korlátozott halmazából történő névfeloldást támogatja. Ezt a zónát használhatja, ha a hálózati követelmények miatt nem praktikus utótagkeresési listát használni erre a célra. További információt a GlobalNames zóna telepítése című témakörben talál.

Több név konfigurálása

A Windows XP, a Windows Vista, a Windows Server 2003 és a Windows Server 2008 rendszert futtató számítógépek alapértelmezés szerint DNS-nevet kapnak. Minden számítógépen a következő két módszer egyikével állítható be a DNS-név:

  • Megadható egy elsődleges DNS-tartománynév, amely a számítógép és minden beállított hálózati kapcsolatának alapértelmezett teljesen minősített DNS-neve.

  • Megadható egy kapcsolatspecifikus DNS-tartománynév, amely egy alternatív DNS-tartománynévként állítható be, ami csak egyetlen, a számítógépen telepített hálózati kártyára alkalmazható.

Bár a legtöbb számítógép esetében nincs szükség egynél több DNS-névre, néha hasznos lehet több, kapcsolatspecifikus DNS-név konfigurálása. Több névvel egy felhasználó például megadhatja, hogy melyik hálózati kapcsolatot szeretné használni egy többcímes számítógéphez való kapcsolódáskor.

Példa: Kapcsolatspecifikus nevek használata

A következő illusztráción láthatja, hogy egy allomas-a elnevezésű többcímes kiszolgáló számítógép mind az elsődleges, mind a kapcsolatspecifikus DNS-tartománynév alapján elnevezhető.

Kapcsolatspecifikus név

Többcímes DNS-számítógép több névvel konfigurálva

Ebben a példában az allomas-a nevű kiszolgáló számítógép két különböző alhálózathoz csatlakozik - Alhalozat 1 és Alhalozat 2 -, amelyek két redundás ponton, két útválasztóval egymáshoz is csatlakoznak, így további elérési utak nyílnak a két alhálózat között. Ebben a konfigurációban az allomas-a a különböző megnevezésű helyi hálózati (LAN) kapcsolatokon keresztül nyújtja a következő hozzáféréseket:

  • Az allomas-a.public.example.microsoft.com név a Helyi kapcsolat 1 segítségével az Alhalozat 1 felett egy lassabb (10 megabites) Ethernet LAN-hozzáférést nyújt, hagyományos hozzáférést tipikus fájlelérési és nyomtatási igényekkel rendelkező felhasználók részére.

  • Az allomas-a.backup.example.microsoft.com név a Helyi kapcsolat 2 segítségével az Alhalozat 2 felett egy gyorsabb (100 megabites) Ethernet LAN-hozzáférést nyújt, kiszolgálói alkalmazások és rendszergazdák részére fenntartott hozzáférést azok speciális igényeinek kielégítésére, például kiszolgáló hálózatkezelési problémáinak elhárítása, hálózatalapú mentés elvégzése vagy zónaadatok replikációja kiszolgálók között.

A kapcsolatspecifikus DNS-neveken túl a számítógép elérhető a két helyi hálózati kapcsolaton keresztül az elsődleges DNS-tartománynevének megadásával: „allomas-a.example.microsoft.com”.

Ha az ábrán látottak szerint van beállítva, egy számítógép három különböző neve és IP-címei alapján regisztrálhatja erőforrásrekordjait a DNS rendszerben, ahogy az a következő táblázatban látható.

DNS-név IP-címek Leírás

allomas-a.example.microsoft.com

10.1.1.11, 10.2.2.22

A számítógép elsődleges DNS-neve. A számítógép ezen név alatt a vezerlok.de-jo-jatek.hu zónában regisztrálja az állomás- (A) és PTR-erőforrásrekordokat minden beállított IP-cím részére.

allomas-a.public.example.microsoft.com

10.1.1.11

A Helyi kapcsolat 1 kapcsolatspecifikus DNS-neve, ami a public.vezerlok.de-jo-jatek.hu zónában a 10.1.1.11 IP-cím részére regisztrálja az állomás- (A) és PTR-erőforrásrekordokat.

allomas-a.backup.example.microsoft.com

10.2.2.22

A Helyi kapcsolat 2 kapcsolatspecifikus DNS-neve, ami a backup.vezerlok.de-jo-jatek.hu zónában a 10.2.2.22 IP-cím részére regisztrálja az állomás- (A) és PTR-erőforrásrekordokat.

További szempontok

  • A DNS-nevek beállíthatók a távfelügyelet és más távoli konfigurációs szolgáltatások, például a DHCP segítségével. A Windows Server 2008 rendszert futtató DNS-kiszolgáló esetén az elsődleges DNS-tartománynév beállítható a távfelügyelettel vagy felügyelet nélküli telepítéssel.

  • Kapcsolatspecifikus névkiosztás esetén használhatja a TCP/IP-konfigurációs módszereket. A Hálózati kapcsolatok mappában megjelenő bármelyik kapcsolathoz beállíthatja kézzel is a DNS-tartománynevet, vagy használhat DHCP-beállítástípust (15-ös kódú beállítás).

  • További információt a DHCP-beállításokról a https://go.microsoft.com/fwlink/?LinkId=4639 címen elérhető, hálózatkezeléssel foglalkozó dokumentum DHCP-beállításokra vonatkozó részében olvashat. (Előfordulhat, hogy a lap angol nyelven jelenik meg.)


Tartalom